A Karácsonyon keresztül én Téged ünnepellek. Rajtad keresztül mindannyiunkat ünneplem. És az ezt támogató minták hiányában tanulom ünnepelni saját magam. Túl a nevezetes időpontokon, túl a tradíción, túl az elvárásokon. Csakis azért mert megérdemlem. És Te is megérdemled. Mert létezem és létezésem tapasztalom. Teszem amit, tudok, ahogy tudom. Te is így teszel.
Szeretném ünnepelni magam, mikor a pillanat emelkedettségében szárnyalok; és akkor is mikor a mélypontjaimban még mindig vagyok. Mikor a szeretetteliségben áramlok és akkor is mikor zártságomat érzékelve megtorpanok. Szeretném ünnepelni azt, mikor látom örömben kiteljesedni a pillanatot; és azt is, mikor alázatosan elfogadom a szomorú történések átláthatatlanságát. És azt is mikor minden kapott lehetőségemet, esélyemet felvállalva haladok a számomra kijelölt úton; és akkor is, mikor hárításaim, félelmeim okán botladozom.
Mert mindezek átélésére képes vagyok, megérdemlem az ünnepet. És Te is megérdemled.
Szívem minden szeretetével kívánom, hogy messze túl a Karácsonyon Te legyél a Boldogság, Te legyél az Áldás Te legyél a Békesség! Te légy maga az Ünnep!
Szeretettel, a Te útitársad
0 hozzászólás